Nemzeti Tehetség Program

A vakáció az alcsútdobozi néptáncot kedvelő diákoknak tehetséggondozó táborral kezdődött. Miről is szólt ez a program?

NTP-KKT-A-13
„A tehetség a lábunkban, a hangunkban és a közösségünkben van”

A nyári táncos napok célja az volt, hogy az iskolánkban néptáncot tanuló gyerekek
különleges tanítási módszerekkel ismerkedjenek meg a hét folyamán, olyan
szakemberektől tanulhassanak, akik meghatározóak lesznek további tánctanulásukban.
Babinecz Sándor kiváló szakember a néptánc oktatás terén, Keindl Zoltánné pedig a
közösséget összetartó, irányító pedagógus, akiktől a gyerekek a tanév során is számos
néptáncot, népi játékot tanultak.
A vakáció elején egymást követő 5 napon olyan környezetet alakítottunk ki az iskola
számos területén, ahol minden a táncról, magyar népművészetről szól. A tükörrel,
gumiszőnyeggel felszerelt táncteremben forgószínpad szerűen váltották egymást a
csoportok. A kisebbek számára ugrós botos táncokat tanítottak, a nagyobbak pedig
megismerkedhettek a csöppet sem könnyű Györgyfalva táncaival, Gyimes és Moldvai
táncokat tanultak.
A szomszédos teremben népi kismesterségeket lehetett elsajátítani, igazán nívós
szakemberektől. Fekete Ildikó egyetemista fiatal tehetség aki a napokban kapta meg a
„MAGYAR KÉZMŰVES REMEK” díjat, tavaly pályázott a népművészet ifjú mestere címre, ő
különleges tojásfestést tanított a gyerekeknek. Elhozott néhányat az általa készített
munkákból, majd beszélt a gyerekeknek a motívumok jelentéséről, tájegységek szerinti
rendeződéséről, és bemutatta miként lehet szépen méhviasszal tojást írókázni. A gyerekek
nagy lelkesedéssel és ötletgazdagon próbálkoztak. Tóthné Tóth Gabriella a helyi óvoda
pedagógusa, aki számos vásáron állítja ki gyöngyékszereit, gyöngyállatkákat és
nyakláncokat, fülbevalókat, medálokat készített a gyerekekkel. A nagy szemű gyöngyökből
hamar látványos állatfigurák készültek, az apróbb szeműekből pedig igazán elegáns, finom
ékszerek. Gabi néni türelme, határtalan szeretete a kisgyermekek felé példaértékű volt.
Munkálatai során a gyerekek fantáziája, kreativitása szárnyra kapott.
Az emeleti termekben kis videó kuckókat hoztunk létre, ahol polifoam
szőnyegeken kipihenhették a táncos próbákat, de közben mégis a tánc volt a téma. Bihari
János néptáncegyüttes felvételeit nézhették a gyerekeket felügyelet mellett.
Az iskola sportpályája csodálatos növényekkel, fákkal, bokrokkal, sövényekkel
parkosított rész, mely kiváló terep volt a számháborúhoz. Az iskola aszfaltos pályáján
fantasztikus métabajnokságokat játszottunk, a távolugró gödör homokos területén pedig
pitykéztünk. A játék varázs az volt, hogy az üveggolyót tényleg megtarthatták a gyerekek.
A nyári táncos napok alatt két tánccsoport tisztelt meg bennünket azzal, hogy
népviseletben bemutatót tartottak számunkra, egyedi, különleges módon, hiszen a
táncokról rövid néprajzi ismertetőt is hallhattunk Németh Ildikótól a Tordasi Pillikék
Néptánccsoport művészeti vezetőjétől és Csókás Elektől a Váli Bíbor Néptánccsoport vezetőjétől. Mindkét csoport táncba hívta a táborozó gyerekeket, és tanított alaplépéseket a látott táncokból. A tordasiak különlegességként élő zenekart is hoztak a Gatyamadzag zenekart, akik egy rövid népzenei bemutatót is tartottak.
Az ötödik nap estéje volt a tábor csúcsprogramja, amikor este 6 órára visszavártuk a gyerekeket szüleikkel, rokonaikkal, barátaikkal, falubeliekkel egy bográcsvacsorával egybekötött Szentivánéji táncházra és tűzugrásra. A délután folyamán megérkezett az iskola udvarára a fa a tábortűzhöz. Béndek László tanár úr megtanította a gyerekeknek, hogy miként kell összerakni. Színpadot állítottunk a Dűvő együttes számára, háttér dekorációt készítettünk a tiszteletükre. Hatalmas gulyáságyúban kezdtük el főzni a paprikás krumplit, mely kevésnek bizonyult. Kb. 100 főre terveztünk, nagy örömünkre 200-250-en lettünk, így zsíros-, lekváros-, nutellás kenyér, is került az asztalokra. A Dűvő együttes nem kis meglepetésre énekesét is elhozta, aki a 2013-as év Fölszállott a páva győztese volt. Hubinyi Júlia mindenkit elkápráztatott. A gyerekek rövid bemutatót tartottak a héten tanultakból a szülők nagy örömére, és utána a falunépe csak táncolt, táncolt. A tűzugrás régi hagyomány Alcsútdobozon, melynek mindenki nagy jelentőséget tulajdonít. Különösen a szerelmes párok.
Az öt nap alatt sokat táncoltunk, játszottunk, alkottunk, kirándultunk. A gyerekek személyiségüknek, egyéniségüknek megfelelő tehetségfejlesztő oktatás kaptak. A cél az volt, hogy tehetségüket fejlesszük, miközben ezt ők játéknak örömteli együttlétnek élik meg. Úgy gondolom, hogy ez teljes mértékben megvalósult.
Szép emlékekkel gondolunk vissza ezekre a napokra, remélem a jövőben is lesz alkalmunk még ilyen élményeket adni a tanulóinknak.

Keindl Zoltánné